Pintér Gergő vagyok, matematikus, dalszövegíró, performer.
A MateMorfózis laikus közönségnek szóló ismeretterjesztő eseménysorozat szerteágazó formában, művészeti együttműködésekkel. A zenéim is szervesen kapcsolódnak a MateMorfózsihoz.

Hopf fibrálás

Egy igazán sokoldalú matematikai jelenséget szeretnék bemutatni: a Hopf-fibrálást. A tárgyalásmód szándékom szerint ismeretterjesztő, matematikai előképzettséget nem igényel. Ez nem azt jelenti, hogy mindenki ugyanúgy meg fogja érteni, hiszen ezt egy vers, egy színdarab vagy egy film esetén sem várjuk el. Hanem azt jelenti, hogy mindenki számára hordozhat személyes jelentést, mindenkinek mást és mást. Nekem is személyes okaim vannak arra, hogy mindezt leírjam. A Hopf-fibrálás a topológiai jelentősége miatt lett a kedvenc képletem, de ez az aspektusa nehezen átadható. A zenekarom Dinamikus Meditáció c. lemezének borítójához gézből készítettük el a Hopf-köröket a dalszövegekben többször említett titokzatos eredetű szétfutó és becsavaró szálak szimbólumaként. Tavaly ősz óta pedig fizikus kollégáimmal próbáljuk megérteni bizonyos kvantumrendszerek matematikai leírását, ennek során vettük észre a Hopf-fibrálás és a qubit szoros kapcsolatát. Nem újkeletű a gondolat, ennek ellenére sem ők, sem mi matematikusok nem szoktunk így gondolni rá. Idén januárban a Kéregfeszten tartottam egy MateMorfózis ismeretterjesztő előadást erről a témáról, ahhoz írtam ezt az összefoglaló cikket. „Gergő, te úgy gondolod, hogy a qubit megértésének leghatékonyabb módja a Hopf-fibrálás?” – kérdezték a fizikusok. Nem. De a kettő ugyanaz, állapítottuk meg. Tehát ez egy matematikailag is teljesen korrekt, teljes kép, és ehhez képest könnyen befogadható.

További részletek az Érintő cikkében:

Hopf-fibrálás – A Möbius-szalagtól négydimenziós kitérővel a qubitig

 

“Viszont ez a fibrillálós írás sokaknál (nálam főleg) helyreigazított egy régi félreértést, a macska ügyében, meg a kvantummechanika ügyében. A k mechanikával kapcsolatban volt egy ilyen közhely, hogy a megfigyelés hatással van a megfigyeltre, ami sok konkrét esettel alátámasztható, de már a társadalomtudósok is tisztában vannak ezzel. A másik a macska. Sokáig (eddig) úgy kezeltem, hogy a macskának két állapota lehet. Itt pedig látjuk, hogy végtelen sok állapota lehet, és ha megnézzük, akkor beleugrik az egyikbe. Mint az iskolában, amikor a szünet után a tanár hirtelen belép az osztályba, és a diákok egy pillanat alatt a helyükre ülnek. A tanár sokmindent képzel az egy pillanattal előbbi állapotról, de a képzelete véges.” (Apa)