Pintér Gergő vagyok, matematikus, dalszövegíró, performer.
A MateMorfózis laikus közönségnek szóló ismeretterjesztő eseménysorozat szerteágazó formában, művészeti együttműködésekkel. A zenéim is szervesen kapcsolódnak a MateMorfózsihoz.

Matemorphozis – a sorozat

A Para-stáb működésbe lépett, én csak kapkodtam a fejemet, mondom nem MATEMORHÓZIS, hanem MateMorfózis, hogy valami okosat azért hozzászóljak, de nekik lett igazuk. A facebook.com/matemorphosys címen lehet követni a reményeink szerint még sok részt megérő sorozatot, mely a Fibonaccit magasan veri, de még az Ackermann-függvény is mélyen a völgyben kullog.

 

Hopf fibrálás

Egy igazán sokoldalú matematikai jelenséget szeretnék bemutatni: a Hopf-fibrálást. A tárgyalásmód szándékom szerint ismeretterjesztő, matematikai előképzettséget nem igényel. Ez nem azt jelenti, hogy mindenki ugyanúgy meg fogja érteni, hiszen ezt egy vers, egy színdarab vagy egy film esetén sem várjuk el. Hanem azt jelenti, hogy mindenki számára hordozhat személyes jelentést, mindenkinek mást és mást. Nekem is személyes okaim vannak arra, hogy mindezt leírjam. A Hopf-fibrálás a topológiai jelentősége miatt lett a kedvenc képletem, de ez az aspektusa nehezen átadható. A zenekarom Dinamikus Meditáció c. lemezének borítójához gézből készítettük el a Hopf-köröket a dalszövegekben többször említett titokzatos eredetű szétfutó és becsavaró szálak szimbólumaként. Tavaly ősz óta pedig fizikus kollégáimmal próbáljuk megérteni bizonyos kvantumrendszerek matematikai leírását, ennek során vettük észre a Hopf-fibrálás és a qubit szoros kapcsolatát. Nem újkeletű a gondolat, ennek ellenére sem ők, sem mi matematikusok nem szoktunk így gondolni rá. Idén januárban a Kéregfeszten tartottam egy MateMorfózis ismeretterjesztő előadást erről a témáról, ahhoz írtam ezt az összefoglaló cikket. „Gergő, te úgy gondolod, hogy a qubit megértésének leghatékonyabb módja a Hopf-fibrálás?” – kérdezték a fizikusok. Nem. De a kettő ugyanaz, állapítottuk meg. Tehát ez egy matematikailag is teljesen korrekt, teljes kép, és ehhez képest könnyen befogadható.

További részletek az Érintő cikkében:

Hopf-fibrálás – A Möbius-szalagtól négydimenziós kitérővel a qubitig

 

„Viszont ez a fibrillálós írás sokaknál (nálam főleg) helyreigazított egy régi félreértést, a macska ügyében, meg a kvantummechanika ügyében. A k mechanikával kapcsolatban volt egy ilyen közhely, hogy a megfigyelés hatással van a megfigyeltre, ami sok konkrét esettel alátámasztható, de már a társadalomtudósok is tisztában vannak ezzel. A másik a macska. Sokáig (eddig) úgy kezeltem, hogy a macskának két állapota lehet. Itt pedig látjuk, hogy végtelen sok állapota lehet, és ha megnézzük, akkor beleugrik az egyikbe. Mint az iskolában, amikor a szünet után a tanár hirtelen belép az osztályba, és a diákok egy pillanat alatt a helyükre ülnek. A tanár sokmindent képzel az egy pillanattal előbbi állapotról, de a képzelete véges.” (Apa)

BUDAPEST VAD VILÁGA EP13

Ez a videó 17:00-kor fog megjelenni, számomra is meglepetés.

 

Tartalom:
00:38 – Kozma utcai zsidó temető
07:47 – A matek szexi és ne dobálj öntöttvas kádakat pls!
11:37 – A játék nem játék
Szeretés:
2020. (c) FTR PIX

 

A Gecó és a Fa – Zénon paradoxonok

Ezt a nótát a tavaszi féléves analízis kurzusra szántam és februárban elő is adtuk Endrével az ELTE Gólyavárban a deriválás témakör bevezetéseképp. (A Zénón paradoxonok, a deriválás és a kataton skizofrénia kapcsolatáról 3 percben lásd: https://youtu.be/OJRIsf8MMds)
A refrénje egy régebbi (halál;orgazmus) improvizációból származik, a szövegén decembertől februárig dolgoztam, társas összejövetelek alkalmával gyakran kísérletileg átélve a pillanatba dermedést és a múlt-jövő között ugrálást. Végül Endrével közösen tisztáztuk és öntöttük zenei formába. Az elejére került egy Hamvas idézet, ami nincs a videóban, de jár hozzá. A végére egy picit módosított Weöres Sándor jutott. Méltó eljövendő emléket állítunk a legendás egyenlítői guineai úszónak, Ericnek, az angolnának, aki minálunk Knézy Jenő kommentálásával vált híressé. Azóta válaszul kaptam egy Keresztes Szent Jánosig visszanyúló T. S. Eliot idézetet is.
„Senki közülünk nem él a mának és a mában és a pillanatban. Mindnyájan ma a holnapot éljük – holnap: a holnaputánt. Sorsunkat a jövőbe vetjük, azt hisszük, holnap érünk el oda, ahol aztán már igazán el lehet kezdeni élni. Mert azt senki sem gondolja komolyan, hogy amit ma csinál, az teljes értékű élet.” – Hamvas Béla

 

 

Zénón paradoxonokról bővebben:

 

MateMorfózis – Ez ennyi!

A MateMorfózis Ez ennyi! videókban segítséget szeretnék adni matek és fizika tananyagok megértéséhez.
Nem mondom el a tankönyvet, és nem lesznek különálló gyakorló feladatok. Mesélek, hogy tudjatok kapcsolódni a témához, és a végén azt mondhassátok, „Ja, ez csak ennyi?” Ennyi, nem több – de nem is kevesebb!